Végre! Mehetek ki a teraszra!
Be Jó! Éjszaka a jég megolvadt
a lombok fölött, lila vízesés
halk orgonaillat-cseppje porladt
a levegőben és köröskörül
összegyűlt. Függő tó emelkedett
szememre: túl, a szürke tömbfalon,
halvány lámpafény-nádas remegett.
A magasban az ovális lámpa-
testek üvege szikrázó fényt szórt
szanaszét, s nekem a hűvös padon
olybá tűnt, mint tóparti nárciszok
hajnali szellő-hullámon ringó
kórusa. Oly sok foghatatlan hang
áradt szét bennem, s egy orgonán
megkondult vagy tíz-húsz lila harang;
alig hallottam, csak épp derengett,
mint régi emlék, annyira halkan,
s közelebb lépvén, mind hangosabban
zengték-zúgták: Ím, megjött, tavasz van!...
Kötet
Jöttment idő
Ciklus
Büszkeség és alázat
Versírás dátuma
Megjelenés dátuma
Megjelent
Káfé Főnix
Online megjelenés