Hogyan hihetne az ember
egy fa- és bokorárnyék-
erdőben őz-szelíden lépkedő
folyó pusztító dühében?
Az idő a látható világ
legbékésebb vize; időtlen
idők óta egyenletes
ütemben evez rajta
a pihekönnyű pillanat.
Ki hihetné el, hogy egyszer
széttöri a tudás emelte
gátakat, s elnyel mindent,
amit az ember épített?
Reméljük, hogy az, amiben
nem hiszünk, sosem
következik be: a láthatón
túli sötétben csak a semmi
visel láthatósági mellényt.
Talán ezért jósoltak
állatok zsigereiből
a régi idők látnokai.
Én a bőrünk alatt lakozó
állatokat figyelem: az oroszlánt,
a farkast, a majmot, a rókát, a patkányt –
az egész Noé-bárkát…
Kötet
Jöttment idő
Ciklus
Entanglement
Versírás dátuma
Megjelenés dátuma
Megjelent
Káfé Főnix
Online megjelenés