Te, aki azt mondod,
a nap fia vagy,
s este szerencsés árvája,
mert múló gyászod
enyhíti csillag, hold,
enyhíti álom,

kövesd a nap útját!

Árnyékod
nem lépheted át,
nem szökhetsz meg előle,
büszkeség, gőg,
harag, elvek,
bármilyen nemesek,
nem elég,
egyetlen tiszta napsugárban
is mind elég –
magasan kell állnod,
hogy föléje nőj,

és akkor is…

Ne légy ostoba,
botor, a nap
borús kedvében
is figyel,
elrejti árnyékod,
belé ne botolj…

 

Kötet
Jöttment idő
Ciklus
Füstös önarckép
Versírás dátuma
Megjelent
Súrlott Grádics szépirodalmi lap