Sebezhető korom nézve
bezártak jó néhány hétre,
hónapra, esetleg többre,
búsongok, mint pont a körbe’.
Négy fal között foroghatok,
de senkivel nem foghatok
kezet, nem jönnek be, állnak
az ajtóban… sáncnak, várnak
tere ennél körbezártabb,
félnek tőlem gyávák, bátrak.
Itt a tavasz, s én fogságban,
nézem, amit várva vártam.
Ki-ki nézek az ablakon,
rügyek bújnak az ágakon,
reggel négykor rigók szólnak,
s a szobámba magot szórnak.
Előbb-utóbb kivirágzom,
pohár boron vitorlázom,
faltól falig, s azt képzelem,
ez a szoba a tengerem…
Kötet
Jöttment idő
Ciklus
A fekete lovas
Versírás dátuma
Megjelenés dátuma
Online megjelenés