A hívatlan vendég

             „Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, 
              és fényességül nem a hold világol néked, hanem
              az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened 
              lesz ékességed…” (Ézsiás könyve 60:19.)

Ártalmatlannak tűnt a hívatlan vendég.
Pár napig, esetleg egy-két hétig marad,
aztán eltűnik. Hazudott.
A házat költöztetni érkezett,
s mostanra nyilvánvaló: az utolsó
téglát is viszi.
Ádám nagybátyám vigasztal
minket: nem olyan kétségbeejtő állapot ez,
mint ahogy általában hiszik;
költözött már nem egyszer, és jobb helyre, mindig,
a legjobbra most, ahol nem a nap az ember
világossága, s fényessége nem a hold.
Hallom, egyre hallom:
„Szép és boldog életem volt…”