Idő-vonat

Nagy csinadrattával érkezett
és megállt a csillagok alatt.
Egy darabig maradt,
szikrázott fölötte, körülötte 
a levegő, aztán meglódult 
és eltűnt ablakom látóteréből 
az Ó-év tizenkét kocsija.

A kiürült állomások üres padokon
ásító csendje telepedett a szobámra.

Emlékfoszlányok hevertek szanaszét
asztalon, széken, padlón.

A sarkig tárt ablak halvány fényében 
szállingózni kezdtek az Új Év első utasai: 
a köd-kabátos hajnali órák...