J. D.-nek

 

– Legalább száz évet éljél!

– Éljek, de veled: mindketten

egészségben, boldogságban,

mindvégig ebben a házban,

suhogó egyedül mihez

kezdenék benne,

belefulladnék

ebbe a kriptacsendbe,

élet-hangok rezgő hálóján

lebegő pók vagyok,

ide meg halni járnak a lakók,

nem kínálhatnának mentőövet:

amikor a város hazaengedi őket,

a tömbház bejáratánál, mint port,

sarat a cipőről, s mint arcról a vigyort

egy feketén kígyózó gyászmenet,

letörlik az ékezetet,

s a szavakból ki a hangzókat –

nem élhetnék túl sokat…

 

2020.02.18.

 

Kötet
Jöttment idő
Ciklus
Entanglement
Versírás dátuma